Álmos-nap
Ma egy kissé fáradtan és némileg feldúltan érkezek a Menedékbe. Szemeim körül kisebb-nagyobb karikák vették át az uralmat, elnyúzott arcom inkább hasonlít egy fáradt macskára, mint önmagamra. Bokáimon és két térdemen egy-egy fásli, hiszen tapasztalatból tudom, hogy a kenőcs nem használ, gyógyszerrel pedig csak végső esetben élek. Azt hiszem, így érzi magát, aki napok óta nem aludt rendesen, köszönhető mindez a való életben tapasztalható esőzéseknek és frontnak, no és persze a frontérzékenységének. Read the rest of this entry »
